ÁLDÁS
Ahogy Jézus régen nyilvánosan tanított, ma is úgy teszi,
csak mindezt ma a szívek titkos mélyére helyezi.
Minden tettére, mielőtt azt megcselekedte,
a Mennyei Atya Áldását kérte.
♥ ♥ ♥
Megáldom a Földet, s rajta minden Gyermekemet,
hogy a nehézségek idején erősebb legyen a Szeretet.
Megerősítem a szívek rejtekében hívásomat,
Hogy többen hallják meg Hangomat.
LEGYEN ÁLDOTT
a tett, mely Értem mozdul, s ad,
LEGYEN ÁLDOTT
a szív, mely befogad.
Nincs Áldásom azon, mi kizsákmányoló akarat,
De megáldom a Földet, mely Teremtésemnek életteret ad.
Nincs áldásom a hideg tudományon, mely pusztítja a természetet,
De megáldom a Föld minden életét, mint Teremtettségemet.
Megáldom a növényeket, s az állatokat, hogy az embernek létet tápláljanak,
És megáldom az Embert, hogy megnyilvánulhasson a bölcs szeretet-akarat.
Áldástalan Tőlem minden fegyver, vagy durva, testi-lelki életet kioltó szándék,
De Áldást adok arra, ki Velem együtt küzd egy jobb világért!
Tudja meg minden ember, és élesen vésse eszébe,
Hogy a kín, és szenvedtetés nem Istennek eszköze!
Hol nincs Áldásom a tetten, ott szerencsétlenség honol,
Gondolkozz hát ember, hogy magadnak, s másnak mit okozol!
Kinek szavát hallgatod, forgatod magadban ébrenlétedben,
S kinek szavával szunnyadsz el, ha tested az Általam adott békében megpihen?!
Nincs már idő, néhány perc, és éjfél közelít… az óra lassan körbejár!
Embergyermekem!
A te szénád: Velem, s Áldásomban… hogyan áll?...
♥ † ♥
2010. január 16. M. G. Mária
